A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A fából készített, ember alakúra faragott fejfa kezdetben magát az elhunytat jelképezte. A történelem folyamán a protestáns lakosság sírjelévé vált (míg az utóbbi időben felekezeti hovatartozástól független jelkép is).
Fejfás temetőink Kárpát-medence-szerte megtalálhatóak, s bár mára egyre kevesebb településen él a helyi hagyományt követő fejfaállítás szokása, mind a mai napig több száz temetőnkben találkozhatunk e magyarokra jellemző sírjelekkel.
Veszélyeztetettségükre, megóvásuk fontosságára fel kell hívnunk a figyelmet egy olyan korban, amikor a nemzeti kultúrák a globalizálódás és a homogenizálódás áldozatává válnak.
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya ajánlott olvasmány azoknak, akiket érdekel az elszakított területek történelme.
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
Sáros megyei leletmentő
Domonkos László könyve egy rég elfeledett felvidéki tájegység, a hajdani Sáros vármegye múltjának és jelenének ered a nyomába. A kötet segítségével látleletet kaphatunk az Eperjes környéki magyarság 1918 utáni helytállásáról, valamint a felvidéki táj kincseiről. A felszínre kerül a klasszikus kelet-szlovákiai sors, a még ott élő néhány magyar család élete és a magyar örökség sorsa. A könyv hiánypótló mű, ugyanis a sárosi magyarság eltűnése egyike a senki által nem ismert és máig ki nem beszélt tragédiáinknak.
Konferenciakötet a rákosmezei országgyűlésekről és a Királydombról
A reformkor óta napjainkat is beleértve számos erőfeszítés történt annak érdekében, hogy az utókor méltó emléket állítson a magyar történelem e sorsfordító színhelyének, amely joggal nevezhető a nemzeti szuverenitás és a hazai népképviselet bölcsőjének. Ennek különféle vonatkozásait járja körül konferenciánk tíz tanulmányt és esszét tartalmazó, 92 oldal terjedelmű összegző kiadványa.
Megjelent Botlik József történész könyve Egán Iván Pálról, a szovjet megszállókkal vívott harcban hősi halált halt 18 éves fiatalról. A könyv tisztelgés a két háború közötti nemzedék előtt, akik számára a hazaszeretet és kötelességtudat nem üres frázis, hanem maga az életforma volt. Arra is emlékezteti az utókort, hogy a történelem tanulsága szerint a szovjet kommunista birodalommal szembeni félelem és ellenállás teljes mértékben megalapozott volt.
A 269 oldalas, keménykötésű könyv egyik különlegessége a több tucatnyi monarchiakorabeli színes képeslap, amelyek segítségével valósággal megelevenedik a régi Felvidék. A kötetben szereplő, a Zempléni Múzeum gyűjteményéből származó archív felvételek azért is különlegesek, mert számos épület – így a legendás nagysárosi és zborói Rákóczi-kastélyok – ma már csak ezeken a képeslapokon láthatóak, mert az utódállam megsemmisítette azokat.
A kötet megszületésének alapja egy, a trianoni emlékévben megtartott utazás volt, amely során az író a Patrióták és a helybeliek segítségével bejárta az egykori Sáros vármegyét. Domonkos László rendkívül olvasmányosan és tragikuma ellenére lelket melengető módon örökítette meg találkozásainkat a Kisszeben mellett maradt utolsó magyar nemesi családdal, a Szinyei Merse-kúriát „üzemeltető” szlovák kocsmárossal vagy éppen a lengyel határszélen élő, máig magyarbarát ruszinokkal.
Aki érdeklődik a magyar történelem vagy a Felvidék iránt, annak nem hiányozhat könyvespolcáról a Pompeji magyar hamuja. A kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jelent meg.
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya ajánlott olvasmány azoknak, akiket érdekel az elszakított területek történelme.
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
A reformkor óta napjainkat is beleértve számos erőfeszítés történt annak érdekében, hogy az utókor méltó emléket állítson a magyar történelem e sorsfordító színhelyének, amely joggal nevezhető a nemzeti szuverenitás és a hazai népképviselet bölcsőjének. Ennek különféle vonatkozásait járja körül konferenciánk tíz tanulmányt és esszét tartalmazó, 92 oldal terjedelmű összegző kiadványa.
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A kiadvány – témája ellenére is – egy könnyen befogadható formában összeállított ismeretterjesztő mű, mely végre a laikusok figyelmét is felkeltheti nemzeti kultúránk egy lassan feledésbe merülő területe iránt.
A Dicsőséges Királydomb című, 92 oldalas, ragasztókötéssel készült kötet a XVI. kerületi helytörténeti emlékközpontban megvalósult konferencia előadásait tartalmazza, ugyanakkor a könyvben Kovács Péter polgármester köszöntője és Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő megnyitó beszéde is olvasható.
A konferenciakötetben szereplő tíz tanulmány, illetve esszé az alábbi szerzők írásai:
Agócs Gergely PhD: A magyar népzene szerepe történeti tudatunk alakításában
Dr. Galambos István: A népképviselet formái 1956-ban
Hajagos Csaba: „A magyar államiság dicső helyszíne”. Egy animációs kisfilm története és hatása
Hetzmann Róbert: A Királyfeszt szerepe a Királydomb életre keltésében
Horváth Attila: A magyar országgyűlés története a Mohács előtti időszakban
Kontos Gábor: A rákosmezei Királydomb az idő sodrásában
Kontos Gábor: Királydombok és koronázódombok a történelmi
Magyarországon
Magyar Attila: Múltunk rekonstruálása a kísérleti régész szemével
Dr. Nánay Mihály: „A megyék követei tartanak gyűléseket Isten szabad ege alatt egy mezőn, Pest mellett, melyet Rákosnak hívnak”. A rákosmezei országgyűlések a történelemoktatásban
Zsolnai Gábor: Bajvívás és nemzeti nevelés emlékhelyeinken
Minden megrendelt konferenciakötethez ajándékba küldjük Bökös Borbála: A Királydomb meséi című színezőjét.
A számos újdonságot tartalmazó Dicsőséges Királydomb című, 92 oldal terjedelmű, ragasztókötéssel készült konferenciakötetet a Magyar Patrióták Közössége azon támogatóinak küldi meg, akik adománnyal támogatják az egyesület munkáját (ajánlott adomány: könyvenként 3.000Ft-tól, amelyet átutalással és utánvéttel – kézbesítéskor – is meg lehet fizetni). Minden megrendelt konferenciakötethez ajándékba küldjük Bökös Borbála: A Királydomb meséi című színezőjét.
A szállítás költsége belföldre 2.000 Ft, amellyet kérjük, szíveskedjen az adomány összegét kiegészíteni.
Számla ellenében történő vásárlási szándékával kapcsolatos megkeresését az info[kukac]patriotak[pont]hu e-mail címre várjuk.
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya ajánlott olvasmány azoknak, akiket érdekel az elszakított területek történelme.
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
Megjelent Botlik József történész könyve Egán Iván Pálról, a szovjet megszállókkal vívott harcban hősi halált halt 18 éves fiatalról. A könyv tisztelgés a két háború közötti nemzedék előtt, akik számára a hazaszeretet és kötelességtudat nem üres frázis, hanem maga az életforma volt. Arra is emlékezteti az utókort, hogy a történelem tanulsága szerint a szovjet kommunista birodalommal szembeni félelem és ellenállás teljes mértékben megalapozott volt.
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A kiadvány – témája ellenére is – egy könnyen befogadható formában összeállított ismeretterjesztő mű, mely végre a laikusok figyelmét is felkeltheti nemzeti kultúránk egy lassan feledésbe merülő területe iránt.