Megjelent Botlik József történész könyve Egán Iván Pálról, a szovjet megszállókkal vívott harcban hősi halált halt 18 éves fiatalról. A Patrióták legújabb kiadványa nemcsak mementó, hanem tisztelgés a két háború közötti nemzedék előtt, akik számára a hazaszeretet és kötelességtudat nem üres frázis, hanem maga az életforma volt. Nemzeti ünnepünkön arra is emlékeztet minket Egán Iván Pál példamutatása, hogy a történelem tanulsága szerint a szovjet kommunista birodalommal szembeni félelem és ellenállás teljes mértékben megalapozott volt.
Nem véletlenül cseng ismerősen a név: a kötet hőse annak a borostyánkői Egan Edének az unokája, akit ma is őszinte tisztelet övez Kárpátalján. De nem kell ilyen „messzire” menni a családfán, hogy nagy elődöket találjunk: Iván Pál édesapja, Egán Imre a dicsőséges nyugat-magyarországi felkelés hőse volt. Botlik József könyve a felmenők életművét is bemutatja, amely megdöbbentő képet fest arról, milyen sok hazafit adott Magyarországnak ez az ír eredetű szabadságharcos család.
Egán Iván Pál, a legfiatalabb Egán-hős 1927-ben született, és kiskorától az ősökhöz méltó neveltetésben részesült. A második világháború idején, a marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola növendékeként érte a hír a románok átállásáról és támadásáról. El kell hagyniuk Erdélyt, ami oly közel került a szívükhöz… Ettől kezdve már benne is vagyunk az események sodrásában – és ez az, ami a kötet egyik legnagyobb érdeme az emlékezésen túl. A hadapródok menetét követve az Olvasó is átéli, napról napra hogyan foszlott szerteszét a magyar álom: elesik Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, aztán Udvarhely… és végül marosvásárhelyi alma mater is szovjet-román kezekbe kerül…
Amikor Egán Iván Pálék a nyugat-dunántúli Vasváron állomásoznak, már Budapestet szorongatja az ellenség. A fiatalok úgy döntenek: nem tudják tovább tétlenül elviselni, ahogy napról napra zsugorodik a haza, ezért szökést terveznek, hogy a harctéren jelentkezzenek. A második kísérlet sikerrel jár: egy roppant kalandos utat követően, nemsokára Egán Iván Pál és néhány osztálytársa már Vecsés és Üllő határában az Attila-vonal tüzérei sorában harcol a megszállók ellen. (A szökés felett szemet hunytak – elkellett minden jó tüzér segítsége akkoriban a fronton.) Ekkor éri kötetünk hősét a végzetes találat – az orvosok nem tudnak már segíteni rajta…
Egán Iván Pál emlékére a Patrióták 2019-ben kopjafát állítottak
Egán Iván Pál 18. életévében eltávozott a földi árnyékvilágból, és nem láthatta azt, ami Magyarországra várt: a szovjet megszállás, a párizsi békediktátum újabb országcsonkítása, a kommunista diktatúra totalitárius pusztítása, a magyarság lelki-fizikai megnyomorítása. Pár éve – méltatlan – vita alakult ki a közéletben arról, hogy Egán Iván Pál hős volt-e vagy áldozat. Szerintünk – osztva az Egán-család e könyvben is megjelenő álláspontját – mindkettő: e két fogalom ugyanis nem zárja ki egymást. Sajnos a történelem igazolta, hogy Egán Iván Pál és a hozzá hasonló milliók félelme a kommunista szovjet birodalom megszállásától több mint indokolt volt. Hősi helytállása már csak ezért sem kétségbe vonható!
Az Egy ifjú önfeláldozása Magyarországért című, 96 oldal terjedelmű, keménykötésű könyv a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával jelent meg, és kereskedelmi forgalomba nem kerül. A kötetet kiadó Magyar Patrióták Közössége azoknak küldi meg, akik adománnyal támogatják az egyesület munkáját (ajánlott adomány: könyvenként 3.000Ft-tól, amelyet átutalással és utánvéttel – kézbesítéskor – is meg lehet fizetni). A szállítás költsége belföldre 2.000 Ft, amely – a korábbi gyakorlattól eltérően – a helyszínen, a kézbesítéskor fizetendő.
Szívből ajánljuk minden hazaszerető magyarnak, sőt érdemes minél többek kezébe adni – különösen karácsonyi olvasmányként.
Balázs D. Attila író, újságíró, valamint pályatársa és kollégája, Pataki Tamás egy olyan rendhagyó művet tett le az asztalra a nagy országcsonkítás óta eltelt száz esztendőt és annak veszteségeit számba véve, amilyen hasonló formában még sosem látott napvilágot. A trianoni gyász és egyben a kitörés, a jövőbe mutatás albuma ez, amelyben száz 1920 előtt kiadott „békebeli” magyar képeslap mutatja az utat.
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
A könyv a kommunista diktatúra máig velünk élő szellemi örökségének ered a nyomába: több évig tartó lelkes társadalmi munka foglalata ez a kötet. Már a puszta címadás is egyszerre provokál és elgondolkoztat: mindenki tudja, hogy az ország egyik legnagyobb könyvtára ma is egy szélsőbaloldali terrorista nevét viseli, aki merényletet szervezett Tisza István miniszterelnök ellen. Hogyan lehetséges mindez?
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A kiadvány – témája ellenére is – egy könnyen befogadható formában összeállított ismeretterjesztő mű, mely végre a laikusok figyelmét is felkeltheti nemzeti kultúránk egy lassan feledésbe merülő területe iránt.
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert, egyesületünk elnöke most megjelent könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a magyar történelem.
Bepillantás a könyv hangulatába:
Balázs D. Attila író, újságíró, valamint pályatársa és kollégája, Pataki Tamás egy olyan rendhagyó művet tett le az asztalra a nagy országcsonkítás óta eltelt száz esztendőt és annak veszteségeit számba véve, amilyen hasonló formában még sosem látott napvilágot. A trianoni gyász és egyben a kitörés, a jövőbe mutatás albuma ez, amelyben száz 1920 előtt kiadott „békebeli” magyar képeslap mutatja az utat.
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
A könyv a kommunista diktatúra máig velünk élő szellemi örökségének ered a nyomába: több évig tartó lelkes társadalmi munka foglalata ez a kötet. Már a puszta címadás is egyszerre provokál és elgondolkoztat: mindenki tudja, hogy az ország egyik legnagyobb könyvtára ma is egy szélsőbaloldali terrorista nevét viseli, aki merényletet szervezett Tisza István miniszterelnök ellen. Hogyan lehetséges mindez?
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A kiadvány – témája ellenére is – egy könnyen befogadható formában összeállított ismeretterjesztő mű, mely végre a laikusok figyelmét is felkeltheti nemzeti kultúránk egy lassan feledésbe merülő területe iránt.