ELESETT BÁSTYA
A BÁSTYA ELESETT, DE A REMÉNY MÉG ÉL: MEGJELENT KÖNYVÜNK A SZERÉMSÉGRŐL
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert, egyesületünk elnöke most megjelent könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a magyar történelem.
KÖNYVAJÁNLÓ
Már közvetlenül Trianon után sem sok figyelmet kapott ez a ma főként Szerbiához tartozó terület, a mai Vajdaság tartomány harmadik nagytája, pedig akkoriban még mintegy 30 ezer magyar élt a Duna és Száva által körülvett Szerémségben. Pedig ez volt a magyar Délvidék legjava: ahol a középkorban legjobb boraink termettek s ahol a hon legódonabb védőbástyái álltak a keresztény világ végvidékén.
A könyvben ennek megfelelően szinte úton-útfélen bele is botlunk Hunyadi vagy éppen Kapisztrán nyomaiba, ami alig néhány fejezet elolvasása után „visszahelyezi” a belső térképünkre ezt az elfeledett tájat. Sőt ami igazán meglepő, a középkori magyar történelem jelentős eseményei kötődnek a Szerémséghez, ami ma már egyáltalán nem köztudott – és nem véletlenül.
A kereszt és a félhold három évszázadnyi küzdelme véráztatta földdé tette ezt az antik gyökerekkel büszkélkedő kultúrtájat, a törökkor pedig szó szerint eltörölte a föld színéről a hajdanán virágzó vármegyét, ahová a magyar világ igazából sohasem tért vissza. Ettől függetlenül a szerző nem marad adós a magyar újrakezdési kísérletek bemutatásával sem: megdöbbentő részleteket olvashatunk a még a Szent István-i Magyarországon lévő, ám az autonóm horvát társországhoz tartozó szerémségi magyarokat ért durva atrocitásokról, a Zágrábból irányított magyarellenes intézkedésekről, köztük lelkészek és fiatal tanárok elleni merényletekről.
„Ez a magyar helytállás színhelye, amiért nagy árat fizettünk: az oszmán megszállás alatt a régi magyar lakosság teljesen kipusztult, és csak a hajdani városok és falvak nevei maradtak fenn. A bástya elesett, vele együtt az egész kultúrterület, de a nemzet lelkében örökké ott él a hőstörténet, melyet ha nem feledünk, időről időre új élet hajthat ki a romok alól” – olvasható a maga nemében egyedülálló kötet kiajánlójában.
Bepillantás a könyv hangulatába:
Az Elesett bástya azonban nemcsak történelemkönyv, hanem útirajz is, amely minden szempontból a jelenkorban vezeti körbe az olvasót a Szerémségben, a természeti értékeknek és turisztikai célpontoknak is kellő figyelmet szentelve.
Hetzmann Róbert történelmi útikönyve azért is különleges, mivel a szerző nyolc éve járja a Szerémséget. „Ennek a hosszú kapcsolatnak az esszenciája kíván lenni ez a kötet, amely a történelembe ágyazva mutatja be a vidék épített örökségét, emlékhelyeit, természeti látnivalóit, egyúttal betekintést enged a ma ott élő magyar közösségek életébe is – törekedve arra, hogy az utazás lehetőleg azok számára is befogadható legyen, akik eddig csak a budapesti Szerémi útról hallottak.” Ez utóbbi célt nagyban elősegíti a nagy alapossággal megírt kötetben szereplő mintegy 80 színes kép, melyek egy része pótolhatatlanul értékes archív felvétel.
MEGRENDELÉS
A Szerémségi utazás magyar szemmel alcímet viselő kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Patrióták kiadásában jelent meg. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, a könyvet az egyesület a támogatói között terjeszti. A 378 oldal terjedelmű, keménytáblás színes kötetnek nincs meghatározott vételára, az ajánlott adomány legalább 5.000 Ft könyvenként a postaköltségen felül (1400 Ft).
MEGRENDELŐLAP
Jelenleg csak az Európai Unió tagállamainak területére tudunk postázni. A könyveket az adomány beérkezésétől számított kb. 10 napon belül tudjuk kézbesíteni magyarországi címek esetén.
További kiadványaink
Elrabolt Hungária
A trianoni diktátum 100. évfordulóján született emlékalbum az elcsatolt területekről.
Balázs D. Attila író, újságíró, valamint pályatársa és kollégája, Pataki Tamás egy olyan rendhagyó művet tett le az asztalra a nagy országcsonkítás óta eltelt száz esztendőt és annak veszteségeit számba véve, amilyen hasonló formában még sosem látott napvilágot. A trianoni gyász és egyben a kitörés, a jövőbe mutatás albuma ez, amelyben száz 1920 előtt kiadott „békebeli” magyar képeslap mutatja az utat.
Hazatért Hungária
A visszacsatolt területek élete száz képeslapon 1938–1944
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?
Kommunista önkényuralmi utca- és intézménynevek a XXI. századi Magyarországon
A könyv a kommunista diktatúra máig velünk élő szellemi örökségének ered a nyomába: több évig tartó lelkes társadalmi munka foglalata ez a kötet. Már a puszta címadás is egyszerre provokál és elgondolkoztat: mindenki tudja, hogy az ország egyik legnagyobb könyvtára ma is egy szélsőbaloldali terrorista nevét viseli, aki merényletet szervezett Tisza István miniszterelnök ellen. Hogyan lehetséges mindez?
Pompeji magyar hamuja
Sáros megyei leletmentő
Domonkos László könyve egy rég elfeledett felvidéki tájegység, a hajdani Sáros vármegye múltjának és jelenének ered a nyomába. A kötet segítségével látleletet kaphatunk az Eperjes környéki magyarság 1918 utáni helytállásáról, valamint a felvidéki táj kincseiről. A felszínre kerül a klasszikus kelet-szlovákiai sors, a még ott élő néhány magyar család élete és a magyar örökség sorsa. A könyv hiánypótló mű, ugyanis a sárosi magyarság eltűnése egyike a senki által nem ismert és máig ki nem beszélt tragédiáinknak.
Az ősi fejfák üzenete
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!” (gróf Széchenyi István)
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A kiadvány – témája ellenére is – egy könnyen befogadható formában összeállított ismeretterjesztő mű, mely végre a laikusok figyelmét is felkeltheti nemzeti kultúránk egy lassan feledésbe merülő területe iránt.