Az ősi fejfák üzenete
Kontos Gábor könyve a fejfás temetőkről, színes képmelléklettel
A fejfás temetkezési kultúra különleges szellemi és tárgyi öröksége nemzetünknek, melyet népünk még a messzi Keletről hozott magával. A fából készített, ember alakúra faragott fejfa kezdetben magát az elhunytat jelképezte. A történelem folyamán a protestáns lakosság sírjelévé vált (míg az utóbbi időben felekezeti hovatartozástól független jelkép is).
Fejfás temetőink Kárpát-medence-szerte megtalálhatóak, s bár mára egyre kevesebb településen él a helyi hagyományt követő fejfaállítás szokása, mind a mai napig több száz temetőnkben találkozhatunk e magyarokra jellemző sírjelekkel.
Veszélyeztetettségükre, megóvásuk fontosságára fel kell hívnunk a figyelmet egy olyan korban, amikor a nemzeti kultúrák a globalizálódás és a homogenizálódás áldozatává válnak.
MEGRENDELŐLAP
A könyveket az adomány beérkezésétől számított 1 héten belül tudjuk kézbesíteni.
További kiadványaink
Elesett bástya
A Szerémség magyar szemmel
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya ajánlott olvasmány azoknak, akiket érdekel az elszakított területek történelme.
Hazatért Hungária
A visszacsatolt területek élete száz képeslapon 1938–1944
A Hazatért Hungária nem az ősi területek visszaszerzéséről, hanem az utána következő építés és küzdés magyar eredményeiről szól, korabeli képeslapokkal szemléltetve azokat. Turistaházakról, művészi igénnyel kivitelezett vasútállomásokról, visszaállított szobrokról, új hidakról és őszinte vidékfejlesztésről. Az első szabad csíksomlyói búcsúról, az ezeréves magyar–lengyel határ helyreálltáról és az Emberek a havason forgatásáról…
Pompeji magyar hamuja
Sáros megyei leletmentő
Domonkos László könyve egy rég elfeledett felvidéki tájegység, a hajdani Sáros vármegye múltjának és jelenének ered a nyomába. A kötet segítségével látleletet kaphatunk az Eperjes környéki magyarság 1918 utáni helytállásáról, valamint a felvidéki táj kincseiről. A felszínre kerül a klasszikus kelet-szlovákiai sors, a még ott élő néhány magyar család élete és a magyar örökség sorsa. A könyv hiánypótló mű, ugyanis a sárosi magyarság eltűnése egyike a senki által nem ismert és máig ki nem beszélt tragédiáinknak.
Dicsőséges Királydomb
Konferenciakötet a rákosmezei országgyűlésekről és a Királydombról
A reformkor óta napjainkat is beleértve számos erőfeszítés történt annak érdekében, hogy az utókor méltó emléket állítson a magyar történelem e sorsfordító színhelyének, amely joggal nevezhető a nemzeti szuverenitás és a hazai népképviselet bölcsőjének. Ennek különféle vonatkozásait járja körül konferenciánk tíz tanulmányt és esszét tartalmazó, 92 oldal terjedelmű összegző kiadványa.
Egán Iván Pál könyve
Megjelent Botlik József történész könyve Egán Iván Pálról, a szovjet megszállókkal vívott harcban hősi halált halt 18 éves fiatalról. A könyv tisztelgés a két háború közötti nemzedék előtt, akik számára a hazaszeretet és kötelességtudat nem üres frázis, hanem maga az életforma volt. Arra is emlékezteti az utókort, hogy a történelem tanulsága szerint a szovjet kommunista birodalommal szembeni félelem és ellenállás teljes mértékben megalapozott volt.